() translation by (you can also view the original English article)
Mit jelent az időd értéke?
Ez egy egyszerű kérdés, és a válasz segíthet neked különböző üzleti döntésekben, a produktivitásod maximalizálásától kezdve annak eldöntéséig, hogy mely feladatokat ruházd másra vagy szervezd ki.
Bár a kérdés egyszerű, de nem könnyű jó választ találni rá. Nem sokat segít, ha körülnézel, hogy mások hogyan értékelik az idejüket, mert ez egy nagyon egyedi számítást igényel. Az eredmény nagyon különböző lehet az általad végzett munkafajta, a lakóhelyed, a bevételed, a jövőbeni elvárásaid és hasonlók függvényében.
Szóval ebben a bemutatóban pontosan azt fogom megmutatni, hogyan számítsd ki egy órányi időd értékét. Lépésről lépésre végigmegyünk a folyamaton, és azt is megbeszéljük, mit kezdhetsz ezzel az információval, és hogyan használhatod fel jobb döntések meghozatalára.
Ez a bemutató elsősorban a kisvállalkozókat célozza, de az általam bemutatott módszer nálad is működni fog, függetlenül attól, hogy saját vállalkozásod van, szabadúszóként dolgozol, vagy fizetett alkalmazott vagy.
Szóval, ha készen állsz, fogjuk hozzá!
1. Miért fontos tudnod, mennyit ér az időd
Az időd egy véges erőforrás, és az, ahogy használod, nagyban befolyásolja az életedet és munkádat. Tudni, hogy az egyes órák mennyit érnek, segíthet neked a megfelelő döntéseket meghozni.
Például én nemrég írtam egy bemutatót arról, hogy mikor érdemes egy kisvállalkozásnak könyvelőt alkalmaznia. Az időd értéke alapvető fontossággal bír döntéshozatalkor. Ha 10 órát töltesz az adóbevallásoddal és az időd 50 dollárt ér óránként, akkor ez 500 dollárodba kerül. Szóval van értelme egy könyvelőt felvenni az adóbevallás elkészítésére, de csak akkor, ha annak költsége kevesebb, mint 500 dollár.
Ha nem tudod, mennyit ér az időd, nem tudod racionálisan meghozni az ilyenfajta döntést. Ilyenkor csak a saját ösztöneidre vagy találgatásokra támaszkodhatsz: arra, hogy a könyvelő költsége túl magasnak vagy alacsonynak tűnik. Gyakran az ösztöneid és a saját magad által elvégzett munka pénzt takaríthat meg neked, ami könnyen túlterheltséghez vezethet.
Hasonló elv vonatkozik egy sor különböző döntésre, mint például egy weboldal készítése, a marketinganyagaid megtervezése és hasonlók.
Tudni az időd értékét segíthet neked annak eldöntésében is, hogy további munkákat vállalj vagy hogy rangsorold a feladataidat. Ha lehetőséged van 200 dollárért írni egy cikket vagy egy előadást tartani, eldöntheted, hogy melyik éri meg csinálni az elvégzéshez szükséges órák és az időd értéke alapján.
Persze az is fontos, hogy nehogy túlzásba essél. Az életben nem minden váltható pénzre. Részt venni a gyermeked zongoraestjén valószínűleg nem jár számodra anyagi haszonnal, de ez még nem ok arra, hogy kihagyd azt és túlórázz helyette. Még a legambiciózusabb vállalkozónak is szüksége van arra, hogy a szeretteivel töltse idejét, vagy egyszerűen csak pihenjen és elolvasson egy könyvet, vagy megnézzen egy gyönyörű naplementét.
Hasonlóképp, sok vállalkozás tulajdonosa szeret részt venni jótékonysági esteken és más, a közösségre pozitív hatású rendezvényeken, mert az idejük dollárra átszámított értéke nem hagyják, hogy megakadályozza meg őket ebben. Az időd értékének kiszámítása hihetetlenül hasznos lehet az üzleti életben, de az is fontos, hogy a számolgatást néha elfelejtsd.
2. Hogyan számítsd ki az időd értékét
Oké, szóval álljunk neki a számolásnak. Először egy egyszerű módszert mutatok meg, utána átnézünk néhány olyan szituációt, amiben majd szükséged lesz a számítás finomítására.
1. lépés
Mindenek előtt ki kell számítanod, mennyi pénzt keresel egy adott időszak alatt: hetente, havonta, vagy évente.
Használd azt az időszakot, amelyik a legmegfelelőbbnek tűnik számodra. Ha havonta kapsz fizetést, akkor a havi időszaknak van a legtöbb értelme. Ha saját vállalkozásod van, akkor valószínűleg jobb, ha az egész éves adatot nézed. Ha a bevételed nagyon ingadozó, akkor számíts egy átlagot egy hosszabb időszakra. Ha még csak most kezdtél dolgozni és még nincs sok bevételed, ne aggódj – a következő részben ezzel is foglalkozunk.
Amit keresned kell, az az adózás utáni jövedelem – az a mennyiség, amit ténylegesen elkölthetsz, miután az adó levonásra került belőle. Fizetett alkalmazottak és szabadúszók számára ez a szám nagyon könnyen kiszámítható. Ha ha van egy saját vállalkozásod, akkor ez egy kicsit bonyolultabb. Bele kell számolnod a fizetésed és az egyéb közvetlen kompenzációkat, amiket a cégtől kapsz, de ezen kívül a vállalati profitból való részesedésedre is szükség lesz, még akkor is, ha az közvetlenül nincs kifizetve számodra. Végtére is ez az az érték, amivel te hozzájárulsz a vállalkozáshoz, és ezért ezt is figyelembe akarjuk venni.
Szóval ha a vállalatod 100,000 dollár nettó nyereséget csinált ebben az évben, és tiéd a vállalat 25%-a, akkor a bevétel részed 25,000 dollár. Add hozzá ezt a fizetésedhez, hogy kijöjjön a teljes összeg.
2. lépés
Namost, mennyi időt dolgozol ezalatt az időszak alatt? Ne csak az irodában töltött időt számítsd bele, hanem az utazást, az otthoni e-mailekre válaszolást és így tovább.
Ideális esetben pontos számokat használsz ezen a ponton, akár egy egyszerű online időkövetési megoldás révén, mint a Harvest, vagy talán valami régimódi módszert, mint a papíralapú tervezés. Ha még nem követed nyomon az idődet, javaslom, hogy próbáld ki, legalább egy-két hétig, hogy jobban ráláss, mivel telik az időd – az eredmények meglepőek lehetnek!
De ha ezt nem szeretnéd, akkor egyszerűen csak próbáld meg a lehető legpontosabban megbecsülni, egy tipikus hét beosztása alapján. Számold össze az összes időt, amit bármilyen, munkával kapcsolatos dologgal töltesz – a vége valószínűleg sokkal több lesz, mint a hivatalos munkaórák vagy a "számlázható órák" száma.
3. lépés
Most egyszerűen oszd el! Itt a képlet hozzá:
Időd értéke = Összes nettó bevétel / Munkaóra
Szóval ha 50 órát dolgozol egy héten és 1,000 dollárt szerzel vele, akkor az időd értéke 1,000 dollár / 50 óra = 20 dollár/óra. Ha 2,000 órát dolgozol egy évben és az éves bevételed 100,000 dollár, akkor az időd értéke 100,000 dollár / 2,000 óra = 50 dollár/óra.
Tartsd észben, hogy ez csak egy egyszerű, durva számítás ebben a fázisban, és talán nem fog jónak tűnni számodra. Ne aggódj – finomítani fogunk rajta a következő részben.
3. A számítás finomítása
A fenti számítás megadta az alapot. Néhány ember számára talán elég pontos így is, de másoknak esetleg további finomításra van szükség.
Vállalkozás tulajdonosai számára ez problémás lehet, különösen a vállalkozás korai szakaszában. Ha egy vállalkozó vagy egy új startuppal, akkor valószínűleg még nem sok nyereséged van, de talán kiszámítható az az idő, amit most arra fordítasz, hogy nyereséget produkálj a jövőben. Még egy bejáratottabb vállalkozás esetén is azt az elképzelést érdemes követni, hogy a mostani cselekedeteid vezetnek a növekedéshez a jövőben.
Szóval ebben a helyzetben valószínűleg pár kiigazítást kell tenned. Támaszkodhatsz az üzleti tervedre vagy a pénzügyi modelledre, és használhatsz becsült bevételt az elkövetkező évekre vonatkozóan az eddigi eredmények helyett. Vagy akár növelheted is a jelenlegi bevételedet az elvárt éves növekedéssel. Például, ha idén 50,000 dollárt hoztál össze, de 10%-os éves növekedéssel számolsz, akkor a bevételedet növelheted 10%-kal 55,000 dollárra.
Ha a vállalkozásod még nagyon kezdeti szakaszban van, érdemes megfontolni valamelyik kiértékelési technika használatát a következő bemutatóból:
Még ha a bevételed nagyon stabil és kiszámítható is, érdemes lehet megkérdezni magadtól néhány kérdést, ami segíthet finomítani az előző részben kapott képet, és biztosíthatja annak pontosságát.
Például, mennyit fizetnél valakinek, hogy azt csinálja, amit most te? Mennyit fizetnek az ilyen munkáért az iparágadban? Mit gondolsz, ha egy órával többet dolgozol, tudod növelni a bevételedet az időd értékének mennyiségével?
További segítséget kaphatsz ezzel az online számológéppel. Miután kiszámítottad az időd alapértékét, meg kell próbálnod ezt a számot különféle módokon finomítani.
Lényegében használd a számításaid eredményét az előző részből kiindulópontként, és ne félj kiigazításokat tenni mindaddig, amíg a jelenlegi körülményeid között ésszerű eredményt nem kapsz.
4. Hogyan használd az információt
Most már tudod, hogy mennyit ér egy órányi időd. Mihez kezdesz ezzel az információval?
Kezdd azzal, hogy számba veszel mindent, amit most éppen csinálsz. Szedd össze pontos, óránkénti lebontásban azokat a feladatokat, amiket egy tipikus héten elvégzel.
Most nézz utána ezen feladatok kiszervezési költségének. Ha fel tudsz fogadni valakit, aki ezeket a feladatokat olcsóbban végrehajtja, mint amennyit a te időd ér, akkor ez egy jó befektetés lehet.
Például mondjuk, hogy hetente öt órát töltesz adminisztrációval, amit egy virtuális asszisztens (VA) is végrehajthatna. Ha az időd 50 dollárt ér óránként, akkor bármelyik VA, aminek kisebb az óradíja, jó befektetés a számodra. (Ugyanakkor ne felejtsd el, hogy továbbra is el kell töltened egy kis időt a feladatok hozzárendelésével a VA-dhoz, a munkájának ellenőrzésével, kérdések megválaszolásával, stb.)
Ugyanezt az elvet alkalmazhatod bármilyen új feladatra, ami felbukkan a jövőben. Például ha a vállalkozásodnak egy új logóra van szüksége, gondold végig, mennyi időbe telne magadnak elkészíteni. Ha öt órádba telne 50 dolláros áron, akkor az elkészítése 250 dollárodba kerül.
Azután nézd meg, ki csinálná meg sokkal olcsóbban. Például rengeteg logótervezőt találsz az Envato Studio-n, akik a teljes feladatot elvégeznék elejétől a végéig 50 és 150 dollár között. Tekintettel a fenti javaslatokra, jelentős pénzt takaríthatsz meg kiszervezéssel.
Kövesd ugyanezt a folyamatot más körbe tartozó feladatok esetében is, például egy weboldal felépítésekor, termékleírások készítésekor, névjegykártyák tervezésekor, és így tovább. Ha valaki a munkát sokkal olcsóbban végzi el, és te boldog vagy a végeredménnyel, akkor az egy jó befektetés – több szabad időd lesz arra, hogy fontos dolgokon dolgozz, amik hozzájárulnak a növekedéshez és a vállalkozásod virágzásához.
Hasonlóképp alkalmazd ugyanezeket a kritériumokat, ha új lehetőségek bukkannak fel. Gondold végig, mennyit keresnél vele és mennyi idődet kell belefektetned, és ha az óránkénti összeg magasabb, mint amennyit az időd ér, akkor ez egy jó lehetőség; amennyiben nem ez a helyzet, akkor esetleg érdemes nemet mondani, kivéve, ha vannak más, fontos előnyei is.
Konklúzió
Ebben a bemutatóban megtanultad, hogyan számítsd ki az időd értékét. Tudod, hogyan rendelj hozzá egy dollárértéket minden egyes órához, és hogy hogyan használd fel ezt az információt jobb üzleti döntések meghozatalához.
Ahogy azt már korábban is említettem, elképzelhető, hogy valamilyen nem pénzügyi tényező is közbeszól – talán a feladat elvégzése boldoggá tesz, egy jó ügyben veszel részt, stb. Ezeket a dolgokat is érdemes figyelembe venni, amikor eldöntöd, hogy mit teszel.
Amit ma tanultál, jó betekintést nyújt a döntések meghozatalába, jobb rálátással annak üzleti kihatására. De bármikor felülbírálhatják vagy módosíthatják a döntést olyan dolgok, amelyek – bár nem bírnak anyagi értékkel – továbbra is fontosak a számodra.
